"Bár a világ tele van fájdalommal, tele van olyanokkal is, akik legyőzték a fájdalmat."
Helen Keller
Miközben az agyunk változik, a gondolataink vegyületeket állítanak elő.
Amikor gondolkodunk neurotranszmitterek /szerotonin vagy dopamin/ szabadulnak fel az egyik idegsejt ágából és eljutnak egy másik idegsejt ágvégződéséhez.
Ez elektromos kisülést eredményez. /A neuron tüzel./
Amikor egy gondolatot többször ismétlünk, egy másik kémiai anyag /a protein/ lép működésbe és bejut az idegsejt közepébe /a sejtmagba/, ahol találkozik a DNS-sel.
A gondolat itt számos gént aktivál. Ezek olyan anyagot /fehérjét/ termelnek, amelyek új kapcsolatokat létesítenek az idegsejtek között.
Egy ilyen folyamat gyorsan zajlik. A gének pár percen belül aktiválódnak és egy idegsejt nagyon rövid idő alatt több ezer új nyúlványt növeszthet.
Ez a gének szintjén a szellem hatalma az anyag felett.
Számos csodás gyógyulás ezen folyamat hatására következett be.
Egy másik vegyi anyag, a neuropeptid szintén az agyban termelődik. Sok fajtája van és mindegyik más-más elmeállapotot, érzelmet, beállítottságot jelez.
Az idegsejtekben receptorok ezrei teszik lehetővé, hogy különféle méretű, formájú és elektromágnes tulajdonságú neuropeptidek megtapadhassanak rajtuk.
Az elme nemcsak az agysejtek közötti kapcsolatok számát képes befolyásolni és nemcsak a géneket tudja aktiválni, de a sejtek felületét is át tudja alakítani.
A neuropeptidek fontos szerepet töltenek be a májban, a vesében, a hasnyálmirígyben, a belekben, a nemi szervekben és a bőrben.
Befolyásolják a vércukorszintet, a vérnyomást, a pulzusszámot, a légzést, a test hőmérsékletét, az endokrin rendszert, az immunrendszert, a nemi vágyat, sőt még az étvágyat is.
Vagyis az elmének nemcsak az agyunkra van hatással, hanem a testünkre is a sejtek szintjén.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
2011. szeptember 7., szerda
Beszélgessünk
"Ma már nem férhet hozzá kétség, hogy a pszichoterápia észlelhető változásokat képes előidézni az agyban."
Eric Kandel
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a beszélgetéses terápiák neurális változásokat okoznak az agyban, vagyis módosulnak az agyi térképek.
A pszichoterápia során a prefrontális kéreg idegsejtjei működésbe lépnek, a fájdalmas érzelmekért felelős agyterületben viszont csökken az aktivitás.
Biológiai értelemben az energia elterelődik a fájdalmas érzelmekért felelős agyterületekről, és az agy elülső része felé irányítódik.Új idegi kapcsolatok milliói születnek az agy elülső részében, az érzelmi traumához kapcsolódó agyterületet viszont kevesebb energia táplálja, ezért lassan kezd leépülni.
A kutatások tanúsága szerint az agy regenerációs képessége olyan bámulatos, hogy segítségével ki tudjuk javítani a sérüléseket.
A gyermekkori traumák számos felnőttkori, stresszhez kötődő betegséggel összefüggésbe hozhatók.
Egy ilyen esetben a stresszhormonok mennyisége drasztikusan megnő és elpusztítanak egy csomó agysejtet az emlékezésért felelős agyterületen.
Ezt védekező mechanizmusnak nevezik.
Az idegi áramkörök szó szerint kiégnek, hogy ne tudjunk emlékezni és újra átélni bizonyos eseményeket.
De szerencsére az idegsejtek regenerálódnak.
Tehát nemcsak "újrahuzalozni" tudjuk az agyunkat, hanem szó szerint meg is tudjuk újítani.
Ha új dolgokat tapasztalunk, izgatottak, lelkesek vagyunk, vagy elragadtatottságot érzünk az idegsejtképződés természetes módon jelentkezik.
Az emberi test bámulatos erővel rendelkezik, hogy meggyógyítsa, regenerálja önmagát. Ezt a folyamtot az elme vezérli.
A pozitív gondolatok idegsejtképződést idézhetnek elő.
Az agyi térképeink növelésére kiválóan alkalmas valamilyen új tudomány elsajátítása, a nyelvtanulás, a társasjáték, a keresztrejtvényfejtés, a tánctanulás és egyáltalán a társas-beszélgetős együttlét.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
Eric Kandel
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a beszélgetéses terápiák neurális változásokat okoznak az agyban, vagyis módosulnak az agyi térképek.
A pszichoterápia során a prefrontális kéreg idegsejtjei működésbe lépnek, a fájdalmas érzelmekért felelős agyterületben viszont csökken az aktivitás.
Biológiai értelemben az energia elterelődik a fájdalmas érzelmekért felelős agyterületekről, és az agy elülső része felé irányítódik.Új idegi kapcsolatok milliói születnek az agy elülső részében, az érzelmi traumához kapcsolódó agyterületet viszont kevesebb energia táplálja, ezért lassan kezd leépülni.
A kutatások tanúsága szerint az agy regenerációs képessége olyan bámulatos, hogy segítségével ki tudjuk javítani a sérüléseket.
A gyermekkori traumák számos felnőttkori, stresszhez kötődő betegséggel összefüggésbe hozhatók.
Egy ilyen esetben a stresszhormonok mennyisége drasztikusan megnő és elpusztítanak egy csomó agysejtet az emlékezésért felelős agyterületen.
Ezt védekező mechanizmusnak nevezik.
Az idegi áramkörök szó szerint kiégnek, hogy ne tudjunk emlékezni és újra átélni bizonyos eseményeket.
De szerencsére az idegsejtek regenerálódnak.
Tehát nemcsak "újrahuzalozni" tudjuk az agyunkat, hanem szó szerint meg is tudjuk újítani.
Ha új dolgokat tapasztalunk, izgatottak, lelkesek vagyunk, vagy elragadtatottságot érzünk az idegsejtképződés természetes módon jelentkezik.
Az emberi test bámulatos erővel rendelkezik, hogy meggyógyítsa, regenerálja önmagát. Ezt a folyamtot az elme vezérli.
A pozitív gondolatok idegsejtképződést idézhetnek elő.
Az agyi térképeink növelésére kiválóan alkalmas valamilyen új tudomány elsajátítása, a nyelvtanulás, a társasjáték, a keresztrejtvényfejtés, a tánctanulás és egyáltalán a társas-beszélgetős együttlét.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
2011. szeptember 1., csütörtök
Az agy képlékenysége
"A gondolkodás nem más, mint a neurokémia gyakorlata."
Deepak Chopra
Miközben a cikket olvasod, az agyad éppen növekszik. Ez a neuroplaszticitás, vagyis az agy képlékenysége.
Minden, ami az érzékszerveiden keresztül hatást gyakorol rád, illetve minden gondolat mikroszkopikus változást idéz elő az agy szerkezetében. A gondolatok fizikai nyomokat hagynak az agyban.
Gondolkodás közben agysejtek /neuronok/ milliói lépnek kapcsolatba egymással és mint a szobrász, úgy formálják az agy anyagát. Az agysejtek közötti kapcsolatot háromdimenziós neurális hálónak nevezik.
A gondolatok hatása
A gondolataink és a tapasztalataink megváltoztatják az agy szerkezetét. Az agy idegsejtek és neurális kapcsolatok folyton változó rendszere.
A változások kiváltói mi magunk vagyunk.
A meditáció megváltoztatja az agyat. Az agyban megnő a prefrontális kéreg sűrűsége. Ehhez a területhez kapcsolódik a koncentráció, a szabad akarat és az együttérzés képessége.
Amikor elképzeljük, hogy a testünk meggyógyul, az agy mikroszkopikus szerkezetében változások mennek végbe.
A vizualizáció során valódi kémiai és strukturális módosulások következnek be az agyban, amely szinte azonnal változást idéz elő a testünkben.
Mennyi idő kell egy új szokás kialakulásához?
A szakirodalom általában 21napot említ. Ha kitartóak vagyunk, új gondolkodásmódot alakíthatunk ki magunknak.
Változtassuk meg a gondolkodásunkat. Az agy reagál a változásra és idővel - ahogy új térképek alakulnak ki -, kevesebb erőfeszítést igényel tőlünk.
Az új viselkedés "behuzalozódik" az agyba, ezért megszokássá válik.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
Deepak Chopra
Miközben a cikket olvasod, az agyad éppen növekszik. Ez a neuroplaszticitás, vagyis az agy képlékenysége.
Minden, ami az érzékszerveiden keresztül hatást gyakorol rád, illetve minden gondolat mikroszkopikus változást idéz elő az agy szerkezetében. A gondolatok fizikai nyomokat hagynak az agyban.
Gondolkodás közben agysejtek /neuronok/ milliói lépnek kapcsolatba egymással és mint a szobrász, úgy formálják az agy anyagát. Az agysejtek közötti kapcsolatot háromdimenziós neurális hálónak nevezik.
A gondolatok hatása
A gondolataink és a tapasztalataink megváltoztatják az agy szerkezetét. Az agy idegsejtek és neurális kapcsolatok folyton változó rendszere.
A változások kiváltói mi magunk vagyunk.
A meditáció megváltoztatja az agyat. Az agyban megnő a prefrontális kéreg sűrűsége. Ehhez a területhez kapcsolódik a koncentráció, a szabad akarat és az együttérzés képessége.
Amikor elképzeljük, hogy a testünk meggyógyul, az agy mikroszkopikus szerkezetében változások mennek végbe.
A vizualizáció során valódi kémiai és strukturális módosulások következnek be az agyban, amely szinte azonnal változást idéz elő a testünkben.
Mennyi idő kell egy új szokás kialakulásához?
A szakirodalom általában 21napot említ. Ha kitartóak vagyunk, új gondolkodásmódot alakíthatunk ki magunknak.
Változtassuk meg a gondolkodásunkat. Az agy reagál a változásra és idővel - ahogy új térképek alakulnak ki -, kevesebb erőfeszítést igényel tőlünk.
Az új viselkedés "behuzalozódik" az agyba, ezért megszokássá válik.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
2011. augusztus 30., kedd
A gyógyszer és a placebo
"Ne higgy el semmit, amit hallasz,
és csak a felét hidd el annak, amit látsz."
Benjamin Franklin
Egy beteg megkönnyebbülést érez attól, ha tudja, van valami, ami segíthet rajta. Ez a pozitív elvárás elegendő ahhoz, hogy elfojtsa a negatív érzéseit.
A hatást biztosíthatja egy placebo is. Segít neki abban, hogy minden nap reménnyel töltődjön fel.
A placebo hatás sokszor "jelentésválasz". A beteget az tudat gyógyítja meg, amit a kezelésnek tulajdonít.
A gyógyító erőt az adja, ahogyan magunkban az orvosságot és az orvosi kezelést értékeljük.
A placebo gyógyító erejét tudományos kísérletek bizonyítják. De az igazi erő belőlünk fakad. A placebók szimbólumok, amelyekhez a reményteli saját gondolatainkat társítjuk.
Az emberi tudat képes arra, hogy egy gyenge gyógyszer jobban hasson, egy semleges anyag úgy működjön mint egy igazi gyógyszer, egy álműtétnek olyan hatása legyen, mint a valódi operációnak. Az elme képes meggyógyítani a testet.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
és csak a felét hidd el annak, amit látsz."
Benjamin Franklin
Egy beteg megkönnyebbülést érez attól, ha tudja, van valami, ami segíthet rajta. Ez a pozitív elvárás elegendő ahhoz, hogy elfojtsa a negatív érzéseit.
A hatást biztosíthatja egy placebo is. Segít neki abban, hogy minden nap reménnyel töltődjön fel.
A placebo hatás sokszor "jelentésválasz". A beteget az tudat gyógyítja meg, amit a kezelésnek tulajdonít.
A gyógyító erőt az adja, ahogyan magunkban az orvosságot és az orvosi kezelést értékeljük.
A placebo gyógyító erejét tudományos kísérletek bizonyítják. De az igazi erő belőlünk fakad. A placebók szimbólumok, amelyekhez a reményteli saját gondolatainkat társítjuk.
Az emberi tudat képes arra, hogy egy gyenge gyógyszer jobban hasson, egy semleges anyag úgy működjön mint egy igazi gyógyszer, egy álműtétnek olyan hatása legyen, mint a valódi operációnak. Az elme képes meggyógyítani a testet.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
A hit
"Egy ember életének külső körülményeiről mindig kiderül, hogy belső hitét tükrözik."
James Allen
A placebo hatás
Mi is az a placebo? Egy álgyógyszer, amely pontosan úgy néz ki, mint az igazi. Nem tartalmaz hatóanyagot, de nincs mellékhatása sem. Azok a betegek, akik azt hiszik, hogy valóban gyógyszert szednek, azok úgy is reagálnak.
Valójában az elméjük gyógyítja meg őket.
"Mindannyian magunkban hordozzuk a gyógyító anyagok megdöbbentően gazdag tárházát: a saját agyunkat...
Maga az agy olyan gyógyító anyagokat termel, amelyek hasonlóak az orvosok által felírt gyógyszerekhez."
Dawson Church: The Genie in Your Genes
Képesek vagyunk olyan elmeállapotba kerülni, amely a betegségeket meg tudja gyógyítani.
Az orvosi diagnózis szerepe
A betegséget diagnosztizáló orvos a pácienssel lelki kapcsolatba kerül.
Ha az orvos pozitív kisugárzással, szívvel-lélekkel végzi a munkáját, s nem utolsó sorban erős a hite a gyógyításban, elkötelezett hivatása gyakorlásában, akkor a felírt gyógyszer hatóanyagától függetlenül - az esetek jelentős százalékában -, a pácienseknél javulás következik be .
Más a helyzet, ha az orvos a hivatását nem szívből gyakorolja, esetleg fásultan, kedvetlenül végzi a munkáját. Egy ilyen szituációban ha még közli is a beteggel: "Nem vagyok biztos abban, hogy tudom, hogy mi a problémája.", vagy "Most mit kezdjek magával!" megjegyzések után, azonos hatóanyagú gyógyszer felírása mellett - az esetek többségében -, érdemi javulás nem következik be.
Az optimizmus hatalma
A fenti esetek rámutatnak az orvos személyiségének a fontosságára.
De minden dolognak két oldala van.
A beteg személyisége alapvetően befolyásolja azt, hogy hogyan fogadja a felé áramló üzenetet. Az optimisták az orvos válaszában a pozitív kicsengést keresik.
A gyógyulás kulcsa általában bennünk rejlik.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
James Allen
A placebo hatás
Mi is az a placebo? Egy álgyógyszer, amely pontosan úgy néz ki, mint az igazi. Nem tartalmaz hatóanyagot, de nincs mellékhatása sem. Azok a betegek, akik azt hiszik, hogy valóban gyógyszert szednek, azok úgy is reagálnak.
Valójában az elméjük gyógyítja meg őket.
"Mindannyian magunkban hordozzuk a gyógyító anyagok megdöbbentően gazdag tárházát: a saját agyunkat...
Maga az agy olyan gyógyító anyagokat termel, amelyek hasonlóak az orvosok által felírt gyógyszerekhez."
Dawson Church: The Genie in Your Genes
Képesek vagyunk olyan elmeállapotba kerülni, amely a betegségeket meg tudja gyógyítani.
Az orvosi diagnózis szerepe
A betegséget diagnosztizáló orvos a pácienssel lelki kapcsolatba kerül.
Ha az orvos pozitív kisugárzással, szívvel-lélekkel végzi a munkáját, s nem utolsó sorban erős a hite a gyógyításban, elkötelezett hivatása gyakorlásában, akkor a felírt gyógyszer hatóanyagától függetlenül - az esetek jelentős százalékában -, a pácienseknél javulás következik be .
Más a helyzet, ha az orvos a hivatását nem szívből gyakorolja, esetleg fásultan, kedvetlenül végzi a munkáját. Egy ilyen szituációban ha még közli is a beteggel: "Nem vagyok biztos abban, hogy tudom, hogy mi a problémája.", vagy "Most mit kezdjek magával!" megjegyzések után, azonos hatóanyagú gyógyszer felírása mellett - az esetek többségében -, érdemi javulás nem következik be.
Az optimizmus hatalma
A fenti esetek rámutatnak az orvos személyiségének a fontosságára.
De minden dolognak két oldala van.
A beteg személyisége alapvetően befolyásolja azt, hogy hogyan fogadja a felé áramló üzenetet. Az optimisták az orvos válaszában a pozitív kicsengést keresik.
A gyógyulás kulcsa általában bennünk rejlik.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
2011. augusztus 29., hétfő
A pozitív gondolkodás
"A pesszimista a nehézséget látja minden lehetőségben;
az optimista a lehetőséget látja minden nehézségben."
Winston Churchill
A pozitív hozzáállás serkenti az immunrendszer működését, ezáltal könnyebben tudjuk felvenni a harcot a betegségekkel szemben.
Mi az elégedettség?
A boldogság érzése és általában könnyed hozzáállás az élet dolgaihoz.
Milyen gyakran panaszkodsz?
A panaszkodás, a kritizálás az évek során kialakuló, másoktól átvett rossz szokás.
Ez fordítva is igaz.
Ha panaszkodunk, vagy magyarázkodunk ezzel a környezetünket is hasonló cselekedetre ösztönözzük.
Koncentrálj inkább arra, amiért hálás lehetsz. A hála újabb hálát szül. Ez jót tesz a szívnek.
A legnagyobb boldogság látni mások örömét, például ahogy örül egy ajándéknak.
Dolgoztassuk rendszeresen az agyunkat!
A szellemi hanyatlás legfőbb oka az agy érdemi használatának a hiánya. Az, hogy a kor előre haladtával milyen mértékben épülünk le, az csak tőlünk függ.
A szellemi frissesség megőrzésének módjai például: a nyelvtanulás, az olvasás, a rejtvényfejtés az egymással történő rendszeres beszélgetés.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
az optimista a lehetőséget látja minden nehézségben."
Winston Churchill
A pozitív hozzáállás serkenti az immunrendszer működését, ezáltal könnyebben tudjuk felvenni a harcot a betegségekkel szemben.
Mi az elégedettség?
A boldogság érzése és általában könnyed hozzáállás az élet dolgaihoz.
Milyen gyakran panaszkodsz?
A panaszkodás, a kritizálás az évek során kialakuló, másoktól átvett rossz szokás.
Ez fordítva is igaz.
Ha panaszkodunk, vagy magyarázkodunk ezzel a környezetünket is hasonló cselekedetre ösztönözzük.
Koncentrálj inkább arra, amiért hálás lehetsz. A hála újabb hálát szül. Ez jót tesz a szívnek.
A legnagyobb boldogság látni mások örömét, például ahogy örül egy ajándéknak.
Dolgoztassuk rendszeresen az agyunkat!
A szellemi hanyatlás legfőbb oka az agy érdemi használatának a hiánya. Az, hogy a kor előre haladtával milyen mértékben épülünk le, az csak tőlünk függ.
A szellemi frissesség megőrzésének módjai például: a nyelvtanulás, az olvasás, a rejtvényfejtés az egymással történő rendszeres beszélgetés.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
2011. június 14., kedd
Egy kellemesen eltöltött reggeli
Miután gyalog beérek az irodába, megkezdődik a reggeli előkészítése.
Kimegyünk a kertbe és összeszedjük az általunk gondozott növények terméseit.
Előtte - a teához -, vizet forralunk. Szedünk citromfüvet, mentát, málna- és földi eperlevelet. Lecsípjük a friss saláta leveleket és a fiatal uborkákat, majd megnézzük a szamóca palántákat, a málna bokrot, van-e rajta egy-két szem, amit aznap éhgyomorra elfogyaszthatunk. Ha van kellő méretű zöldhagyma, azt is kihúzzuk.
Közben csodálatosan süt a nap és énekelnek a madarak.
Ezt követően a piacról vásárolt egyéb /többszínű paprika, szép piros paradicsom/ zöldségekkel kiegészítve elkészítjük a reggeli friss, vegyes saláta kompozíciót..
A reggeli egyik fénypontja a naponta vásárolt ropogós, ritka belsejű, szép kifli.
Felváltva, készítünk hozzá főtt, vagy sült virslit, grillezett császárszalonnát egy-egy karika házi szalámival vagy kolbásszal, de szeretjük a tükörtojást vagy a rántottát is.
Én a kiflit pirítva biomargarinnal szeretem, de lehet finom, jó minőségű vajjal is megkenni.
Szépen megterített asztalhoz ülünk. A kerti növényekből főzött csodálatos illatú és ízű teát kortyolgatunk. Közben megnézzük az aznapi érdekes híreket és beszélgetős műsorokat.
A saját készítésű meleg reggeli kellő energiával tölt fel bennünket. Kezdődhet a munka!
Kimegyünk a kertbe és összeszedjük az általunk gondozott növények terméseit.
Előtte - a teához -, vizet forralunk. Szedünk citromfüvet, mentát, málna- és földi eperlevelet. Lecsípjük a friss saláta leveleket és a fiatal uborkákat, majd megnézzük a szamóca palántákat, a málna bokrot, van-e rajta egy-két szem, amit aznap éhgyomorra elfogyaszthatunk. Ha van kellő méretű zöldhagyma, azt is kihúzzuk.
Közben csodálatosan süt a nap és énekelnek a madarak.
Ezt követően a piacról vásárolt egyéb /többszínű paprika, szép piros paradicsom/ zöldségekkel kiegészítve elkészítjük a reggeli friss, vegyes saláta kompozíciót..
A reggeli egyik fénypontja a naponta vásárolt ropogós, ritka belsejű, szép kifli.
Felváltva, készítünk hozzá főtt, vagy sült virslit, grillezett császárszalonnát egy-egy karika házi szalámival vagy kolbásszal, de szeretjük a tükörtojást vagy a rántottát is.
Én a kiflit pirítva biomargarinnal szeretem, de lehet finom, jó minőségű vajjal is megkenni.
Szépen megterített asztalhoz ülünk. A kerti növényekből főzött csodálatos illatú és ízű teát kortyolgatunk. Közben megnézzük az aznapi érdekes híreket és beszélgetős műsorokat.
A saját készítésű meleg reggeli kellő energiával tölt fel bennünket. Kezdődhet a munka!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)