Minden étel alapját a fehérjék képezik. A zsírmentes testtömeg felét fehérje alkotja.
A sejtek fő alkotóelemei, illetve az azokat működtető enzimek is fehérjékből állnak.
Még az immunrendszert is alapvetően fehérje alkotja.
A fehérjék építőelemei az aminosavak.
Körülbelül 20 létfontosságú aminosav létezik. Ezek közül kilenc alapvető /esszenciális/ aminosav.
A szervezet ezeket nem tudja előállítani, a táplálkozás során jut hozzájuk.
Ha ezek az esszenciális aminosavak nem egyenletesen lépnek be a szervezetbe, akkor lelassul a fehérjeképződés .
Akkor miért nem eszünk sok fehérjét és kevés szénhidrátot?
A nagy fehérjetartalmú - gyors súlycsökkentő -, diéták kórós anyagcsere-állapotot idéznek elő. Ez az állapot a ketózis.
Ebben az esetben nincs elegendő szénhidrát a májban, így az nem tudja az agy szükségleteit kiszolgálni.
A test az izmokban található izomfehérjét szénhidráttá alakítja. Ekkor a test a zsírt kezdi felhasználni energianyerés céljából.
A zsír energiává alakításának folyamata azonban rövidzárlatot szenved. A sejtek abnormális vegyületeket gyártanak. Ezek a ketontestek.
A ketontestek nem hasznosak a szervezet számára. A test megnövekedett vizeletürítés révén próbál tőlük minél előbb megszabadulni.
Ez valóban súlycsökkenést eredményez, azonban a leadott súly jelentős része vízből áll.
Nagy fehérjetartalmú étrend esetén ezért nem kerül sor jelentős zsírfelesleg leadására .
Vagyis ez az étrend nem a megfelelő súly csökkenését eredményezi.
Ha egy étkezés túl sok fehérét tartalmaz, megemelkedik az inzulinszint. A test ugyanis nem akarja, hogy aminosav-felesleg úszkáljon a véráramban.
Ekkor a magas inzulinszint - a káros hatása mellett -, segít abban, hogy a fehérjefelesleg is zsírrá alakuljon.
A nagy fehérje tartalmú táplálkozás változást okozhat a zsírsejtekben. Tízszer aktívabbá válhatnak a zsír elszigetelésében mint a diéta elkezdése előtt.
Ezért a diéta befejezése után a szervezet tovább halmozza zsírt, méghozzá jelentős mértékben. /Ez a "jojószindróma./
Barry Seaars és Bill Lawren: A Zóna: A táplálkozás menetrendje nyomán
2011. szeptember 21., szerda
2011. szeptember 20., kedd
A stressz hatása
"Ne a múltban élj, ne e jövőről álmodozz, a jelen pillanatra összpontosítsd az elméd."
A stressz elnyomja az immunrendszert, ezáltal csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
Kutatások sora bizonyítja az elfojtott negatív érzések és a betegségek közötti kapcsolatot.
A betegségek sokkal gyakoribbak azoknál az embereknél, akik "nem verbális, C típusú" személyiségek.
/Túlzottan együttműködőek, szerények, félénkek, mások érdekeit tartják a legfontosabbnak, túlzott bennük a megfelelési kényszer, magukban tartják a negatív érzéseiket./
A ki nem beszélt, a ki nem írt /akinek van kedve: ki nem rajzolt, festett, stb./ negatív érzések egyre nagyobb helyet foglalnak el a gondolatainkban.
Ezzel arányosan a betegség tüneti kialakulásának is nagyobb az esélye.
Ha érzéseinket megosztjuk azzal, akiben maximálisan megbízunk, aki a teljes bizalmunkat élvezi, akkor közösen, hamarabb megtaláljuk a legjobb megoldást.
Ezzel javul az egészségi állapotunk.
Gondoljuk át, hogy miért alakultak így a dolgok? Biztosan van valami, amit meg kell még tanulnunk.
Ne feledjük: az életben semmi sem véletlen!
Figyeljünk a külső környezet jelzéseire, illetve halljuk meg az elménk szavát.
Ne kavarjuk össze a beszélgetést a panaszkodással!
Ha másokat mindig csak a saját gondjainkkal terhelünk, akkor senki sem fog velünk szívesen beszélgetni.
Mi is hallgassunk meg másokat! Tiszteljük meg őket a figyelmünkkel. Legyünk vidámak, akkor ők is keresik a mi társaságunkat.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
Buddha
A stressz elnyomja az immunrendszert, ezáltal csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
Kutatások sora bizonyítja az elfojtott negatív érzések és a betegségek közötti kapcsolatot.
A betegségek sokkal gyakoribbak azoknál az embereknél, akik "nem verbális, C típusú" személyiségek.
/Túlzottan együttműködőek, szerények, félénkek, mások érdekeit tartják a legfontosabbnak, túlzott bennük a megfelelési kényszer, magukban tartják a negatív érzéseiket./
A ki nem beszélt, a ki nem írt /akinek van kedve: ki nem rajzolt, festett, stb./ negatív érzések egyre nagyobb helyet foglalnak el a gondolatainkban.
Ezzel arányosan a betegség tüneti kialakulásának is nagyobb az esélye.
Ha érzéseinket megosztjuk azzal, akiben maximálisan megbízunk, aki a teljes bizalmunkat élvezi, akkor közösen, hamarabb megtaláljuk a legjobb megoldást.
Ezzel javul az egészségi állapotunk.
Gondoljuk át, hogy miért alakultak így a dolgok? Biztosan van valami, amit meg kell még tanulnunk.
Ne feledjük: az életben semmi sem véletlen!
Figyeljünk a külső környezet jelzéseire, illetve halljuk meg az elménk szavát.
Ne kavarjuk össze a beszélgetést a panaszkodással!
Ha másokat mindig csak a saját gondjainkkal terhelünk, akkor senki sem fog velünk szívesen beszélgetni.
Mi is hallgassunk meg másokat! Tiszteljük meg őket a figyelmünkkel. Legyünk vidámak, akkor ők is keresik a mi társaságunkat.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
A glikémiás index
Mi határozza meg a glikémiás indexet?
Az étel cukor szerkezete; a rost- és a zsírtartalma.
Három egyszerű cukor van: a glükóz, a fruktóz és a galaktóz.
Glükóz /szőlőcukor/ a magvakban, a tésztában, a kenyérben, a gabonafélékben, köretekben és a zöldségekben található.
A fruktóz /gyümölcscukor/ a gyümölcsökben fordul elő.
A galaktóz /tejcukor/ a tejtermékekben van jelen.
A glükózban gazdag szénhidrátok gyorsan visszaszáguldanak a májból a véráramba, miközben a galaktóz és a fruktóz esetében az a folyamat lassan megy végbe.
A glükóznak a legmagasabb, a gyümölcscukornak pedig a legalacsonyabb a glikémiás indexe.
Mi a helyzet a rosttartalommal?
A rost /amely főként emészthetetlen szénhidrát/ nem szívódik fel, ezért nincs közvetlen hatása az inzulinra.
Minél nagyobb egy szénhidrát rosttartalma, annál kisebb a véráramba lépésének a sebessége.
A zsírfóbia
A Zóna-barát diétánál a zsírtartalom rendkívül fontos.
Ez az a biokémiai kulcs, amely megakadályozza a testzsírfelesleg felhalmozódását. Ebben az étrendben zsírt használunk a zsír leadásához.
Barry Seaars és Bill Lawren: A Zóna: A táplálkozás menetrendje nyomán
A szénhidrát
Szénhidrát: az édesség, a tészta, a kenyér, a köret, a zöldség és a gyümölcs.
A test számára folyamatosan szükség van szénhidrátbevitelre.
Az agy működéséhez - elsődleges energiaforrásként -, glükózra van szükség.
Az a szénhidrát mennyiség, amelyet a test azonnal nem használ fel, glikogén formájában elraktározódik
/Glikogén: állati keményítő, egymáshoz kapcsolódó glükózmolekulák hosszú lánca./
A testnek két raktárhelye van: a máj és az izmok.
A máj raktározó kapacitása nagyon korlátozott. 10-15 órán belül kiürül.
Ezért a máj raktárait folyamatosan, de egyenletes mennyiségekben kell feltölteni.
Az izmokban tárolt glikogén - a megfelelő vércukorszint érdekében. -, lebontható és visszaküldhető a véráramba
Vagyis a test teljes szénhidrát raktározási kapacitása nagyon korlátozott.
Miután a glikogén raktárak megteltek, a szénhidrátfelesleg zsírrá alakul és zsírszövetben raktározódik.
Bár a szénhidrátok zsírmentesek, a szénhidrátfelesleg zsírfelesleggé alakul.
A nagy szénhidráttartalmú étel, illetve a nassolás a vér glükóz szintének a gyors növekedését eredményezi.
A hasnyálmirigy - védekezésként -, inzulint bocsájt a véráramba, csökkentve a vér glükóz szintjét.
A túl sok szénhidrát túl sok inzulint jelent és a túl sok inzulin kivisz bennünket a Zónából.
A Zónán kívül testzsírfelesleg halmozódik fel, amelytől nem, vagy csak rövid időre lehet megszabadulni.
Barry Seaars és Bill Lawren: A Zóna: A táplálkozás menetrendje nyomán
A test számára folyamatosan szükség van szénhidrátbevitelre.
Az agy működéséhez - elsődleges energiaforrásként -, glükózra van szükség.
Az a szénhidrát mennyiség, amelyet a test azonnal nem használ fel, glikogén formájában elraktározódik
/Glikogén: állati keményítő, egymáshoz kapcsolódó glükózmolekulák hosszú lánca./
A testnek két raktárhelye van: a máj és az izmok.
A máj raktározó kapacitása nagyon korlátozott. 10-15 órán belül kiürül.
Ezért a máj raktárait folyamatosan, de egyenletes mennyiségekben kell feltölteni.
Az izmokban tárolt glikogén - a megfelelő vércukorszint érdekében. -, lebontható és visszaküldhető a véráramba
Vagyis a test teljes szénhidrát raktározási kapacitása nagyon korlátozott.
Miután a glikogén raktárak megteltek, a szénhidrátfelesleg zsírrá alakul és zsírszövetben raktározódik.
Bár a szénhidrátok zsírmentesek, a szénhidrátfelesleg zsírfelesleggé alakul.
A nagy szénhidráttartalmú étel, illetve a nassolás a vér glükóz szintének a gyors növekedését eredményezi.
A hasnyálmirigy - védekezésként -, inzulint bocsájt a véráramba, csökkentve a vér glükóz szintjét.
A túl sok szénhidrát túl sok inzulint jelent és a túl sok inzulin kivisz bennünket a Zónából.
A Zónán kívül testzsírfelesleg halmozódik fel, amelytől nem, vagy csak rövid időre lehet megszabadulni.
Barry Seaars és Bill Lawren: A Zóna: A táplálkozás menetrendje nyomán
A karcsúság titka
Élet a zónában
A zónában az elme pihent, de ugyanakkor éber és kifinomultan összpontosít.
Eközben a test könnyed, erős és láthatóan fáradhatatlan. Mindez eufóriát kelt.
Nincsenek zavaró tényezők és az idő egy elegáns keringő ritmusát veszi át.
"Különös nyugalmat éreztem. egyfajta eufóriát. Úgy éreztem, egész nap fáradtság nélkül tudnék futni, bármelyik csapattagot ki tudnám cselezni.... Nagyon különös érzés volt olyan, amelyet ezelőtt még sohasem éreztem. Lehet, hogy pusztán csak magabiztosság volt, de sokszor éreztem én már magabiztosságot, a legyőzhetetlenség különös érzése nélkül."
/Pelé: My Life and the Beautiful Game/
Mi a Zóna? Az az anyagcsere állapot, amelyben a test csúcsteljesítményt nyújtva dolgozik. Nincs éhségérzet, több az energia és nagyobb a fizikai teljesítmény, javul az összpontosítás képessége és a termelékenység.
A Zóna elérése az optimális egészség záloga.
Néhány hasznos információ:
A zsír fogyasztása nem hizlal.
Nehéz úgy súlyt veszíteni , ha csak a bevitt energiát csökkentjük
(Az ételválasztási megkötéseken és a kalória korlátozásán alapuló diéták általában kudarcot eredményeznek.)
A makrotápanyagok /a fehérje, a szénhidrát és a zsír/ aránya a kulcs a végleges súlycsökkenés és az optimális egészség eléréséhez.
A Zónában a zsírleadás automatikus.
A zsírleadás és a súlyleadás
Az elhízás nem egyszerűen súlygyarapodás. A testsúly - nagy vonalakban -, tiszta zsírból és zsírmentes testtömegből áll.
Testzsírszázalék: teljes zsír/ teljes testsúly
Ideális testsúly: a testzsírszázalék aránya. Ez nők esetében: 22 %, a férfiak esetében pedig 15 %.
Barry Seaars és Bill Lawren: A Zóna: A táplálkozás menetrendje nyomán
.
A zónában az elme pihent, de ugyanakkor éber és kifinomultan összpontosít.
Eközben a test könnyed, erős és láthatóan fáradhatatlan. Mindez eufóriát kelt.
Nincsenek zavaró tényezők és az idő egy elegáns keringő ritmusát veszi át.
"Különös nyugalmat éreztem. egyfajta eufóriát. Úgy éreztem, egész nap fáradtság nélkül tudnék futni, bármelyik csapattagot ki tudnám cselezni.... Nagyon különös érzés volt olyan, amelyet ezelőtt még sohasem éreztem. Lehet, hogy pusztán csak magabiztosság volt, de sokszor éreztem én már magabiztosságot, a legyőzhetetlenség különös érzése nélkül."
/Pelé: My Life and the Beautiful Game/
Mi a Zóna? Az az anyagcsere állapot, amelyben a test csúcsteljesítményt nyújtva dolgozik. Nincs éhségérzet, több az energia és nagyobb a fizikai teljesítmény, javul az összpontosítás képessége és a termelékenység.
A Zóna elérése az optimális egészség záloga.
Néhány hasznos információ:
A zsír fogyasztása nem hizlal.
Nehéz úgy súlyt veszíteni , ha csak a bevitt energiát csökkentjük
(Az ételválasztási megkötéseken és a kalória korlátozásán alapuló diéták általában kudarcot eredményeznek.)
A makrotápanyagok /a fehérje, a szénhidrát és a zsír/ aránya a kulcs a végleges súlycsökkenés és az optimális egészség eléréséhez.
A Zónában a zsírleadás automatikus.
A zsírleadás és a súlyleadás
Az elhízás nem egyszerűen súlygyarapodás. A testsúly - nagy vonalakban -, tiszta zsírból és zsírmentes testtömegből áll.
Testzsírszázalék: teljes zsír/ teljes testsúly
Ideális testsúly: a testzsírszázalék aránya. Ez nők esetében: 22 %, a férfiak esetében pedig 15 %.
Barry Seaars és Bill Lawren: A Zóna: A táplálkozás menetrendje nyomán
.
2011. szeptember 19., hétfő
A vizualizáció ereje
"A vizualizáció azt jelenti, hogy célt adunk az álmodozásnak."
Bo Benett
Bámulatos hatást érhetünk el, ha egy-egy testrészünkre rendszeresen gondolunk.
Agyunk hihetetlenül reagál mindenre, amire odafigyelünk.
Az agy nem tesz különbséget valós és elképzelt dolgok között.
Céljaink elérése érdekében ezt használjuk fel. A gondolatok és a szavak stimulálják az agyat.
Vizualizáció esetén vegyi anyagok áramlanak az agyból a test minden részébe, ahol kapcsolatban lépnek a sejtekkel és a DNS-sel. Gének aktiválódnak, vagy deaktiválódnak.
Vizualizáljuk a gyógyulást és az be is fog következni!
Amit nagyon akarunk, az megvalósul!
Vizualizációs képességünket napi gyakorlással kell karbantartani. Az eredmény attól függőn jelentkezik, hogy mennyire hiszünk benne és mennyire vagyunk kitartóak.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
Bo Benett
Bámulatos hatást érhetünk el, ha egy-egy testrészünkre rendszeresen gondolunk.
Agyunk hihetetlenül reagál mindenre, amire odafigyelünk.
Az agy nem tesz különbséget valós és elképzelt dolgok között.
Céljaink elérése érdekében ezt használjuk fel. A gondolatok és a szavak stimulálják az agyat.
Vizualizáció esetén vegyi anyagok áramlanak az agyból a test minden részébe, ahol kapcsolatban lépnek a sejtekkel és a DNS-sel. Gének aktiválódnak, vagy deaktiválódnak.
Vizualizáljuk a gyógyulást és az be is fog következni!
Amit nagyon akarunk, az megvalósul!
Vizualizációs képességünket napi gyakorlással kell karbantartani. Az eredmény attól függőn jelentkezik, hogy mennyire hiszünk benne és mennyire vagyunk kitartóak.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
2011. szeptember 7., szerda
Az elme csodálatos képessége
"Bár a világ tele van fájdalommal, tele van olyanokkal is, akik legyőzték a fájdalmat."
Helen Keller
Miközben az agyunk változik, a gondolataink vegyületeket állítanak elő.
Amikor gondolkodunk neurotranszmitterek /szerotonin vagy dopamin/ szabadulnak fel az egyik idegsejt ágából és eljutnak egy másik idegsejt ágvégződéséhez.
Ez elektromos kisülést eredményez. /A neuron tüzel./
Amikor egy gondolatot többször ismétlünk, egy másik kémiai anyag /a protein/ lép működésbe és bejut az idegsejt közepébe /a sejtmagba/, ahol találkozik a DNS-sel.
A gondolat itt számos gént aktivál. Ezek olyan anyagot /fehérjét/ termelnek, amelyek új kapcsolatokat létesítenek az idegsejtek között.
Egy ilyen folyamat gyorsan zajlik. A gének pár percen belül aktiválódnak és egy idegsejt nagyon rövid idő alatt több ezer új nyúlványt növeszthet.
Ez a gének szintjén a szellem hatalma az anyag felett.
Számos csodás gyógyulás ezen folyamat hatására következett be.
Egy másik vegyi anyag, a neuropeptid szintén az agyban termelődik. Sok fajtája van és mindegyik más-más elmeállapotot, érzelmet, beállítottságot jelez.
Az idegsejtekben receptorok ezrei teszik lehetővé, hogy különféle méretű, formájú és elektromágnes tulajdonságú neuropeptidek megtapadhassanak rajtuk.
Az elme nemcsak az agysejtek közötti kapcsolatok számát képes befolyásolni és nemcsak a géneket tudja aktiválni, de a sejtek felületét is át tudja alakítani.
A neuropeptidek fontos szerepet töltenek be a májban, a vesében, a hasnyálmirígyben, a belekben, a nemi szervekben és a bőrben.
Befolyásolják a vércukorszintet, a vérnyomást, a pulzusszámot, a légzést, a test hőmérsékletét, az endokrin rendszert, az immunrendszert, a nemi vágyat, sőt még az étvágyat is.
Vagyis az elmének nemcsak az agyunkra van hatással, hanem a testünkre is a sejtek szintjén.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
Helen Keller
Miközben az agyunk változik, a gondolataink vegyületeket állítanak elő.
Amikor gondolkodunk neurotranszmitterek /szerotonin vagy dopamin/ szabadulnak fel az egyik idegsejt ágából és eljutnak egy másik idegsejt ágvégződéséhez.
Ez elektromos kisülést eredményez. /A neuron tüzel./
Amikor egy gondolatot többször ismétlünk, egy másik kémiai anyag /a protein/ lép működésbe és bejut az idegsejt közepébe /a sejtmagba/, ahol találkozik a DNS-sel.
A gondolat itt számos gént aktivál. Ezek olyan anyagot /fehérjét/ termelnek, amelyek új kapcsolatokat létesítenek az idegsejtek között.
Egy ilyen folyamat gyorsan zajlik. A gének pár percen belül aktiválódnak és egy idegsejt nagyon rövid idő alatt több ezer új nyúlványt növeszthet.
Ez a gének szintjén a szellem hatalma az anyag felett.
Számos csodás gyógyulás ezen folyamat hatására következett be.
Egy másik vegyi anyag, a neuropeptid szintén az agyban termelődik. Sok fajtája van és mindegyik más-más elmeállapotot, érzelmet, beállítottságot jelez.
Az idegsejtekben receptorok ezrei teszik lehetővé, hogy különféle méretű, formájú és elektromágnes tulajdonságú neuropeptidek megtapadhassanak rajtuk.
Az elme nemcsak az agysejtek közötti kapcsolatok számát képes befolyásolni és nemcsak a géneket tudja aktiválni, de a sejtek felületét is át tudja alakítani.
A neuropeptidek fontos szerepet töltenek be a májban, a vesében, a hasnyálmirígyben, a belekben, a nemi szervekben és a bőrben.
Befolyásolják a vércukorszintet, a vérnyomást, a pulzusszámot, a légzést, a test hőmérsékletét, az endokrin rendszert, az immunrendszert, a nemi vágyat, sőt még az étvágyat is.
Vagyis az elmének nemcsak az agyunkra van hatással, hanem a testünkre is a sejtek szintjén.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
Beszélgessünk
"Ma már nem férhet hozzá kétség, hogy a pszichoterápia észlelhető változásokat képes előidézni az agyban."
Eric Kandel
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a beszélgetéses terápiák neurális változásokat okoznak az agyban, vagyis módosulnak az agyi térképek.
A pszichoterápia során a prefrontális kéreg idegsejtjei működésbe lépnek, a fájdalmas érzelmekért felelős agyterületben viszont csökken az aktivitás.
Biológiai értelemben az energia elterelődik a fájdalmas érzelmekért felelős agyterületekről, és az agy elülső része felé irányítódik.Új idegi kapcsolatok milliói születnek az agy elülső részében, az érzelmi traumához kapcsolódó agyterületet viszont kevesebb energia táplálja, ezért lassan kezd leépülni.
A kutatások tanúsága szerint az agy regenerációs képessége olyan bámulatos, hogy segítségével ki tudjuk javítani a sérüléseket.
A gyermekkori traumák számos felnőttkori, stresszhez kötődő betegséggel összefüggésbe hozhatók.
Egy ilyen esetben a stresszhormonok mennyisége drasztikusan megnő és elpusztítanak egy csomó agysejtet az emlékezésért felelős agyterületen.
Ezt védekező mechanizmusnak nevezik.
Az idegi áramkörök szó szerint kiégnek, hogy ne tudjunk emlékezni és újra átélni bizonyos eseményeket.
De szerencsére az idegsejtek regenerálódnak.
Tehát nemcsak "újrahuzalozni" tudjuk az agyunkat, hanem szó szerint meg is tudjuk újítani.
Ha új dolgokat tapasztalunk, izgatottak, lelkesek vagyunk, vagy elragadtatottságot érzünk az idegsejtképződés természetes módon jelentkezik.
Az emberi test bámulatos erővel rendelkezik, hogy meggyógyítsa, regenerálja önmagát. Ezt a folyamtot az elme vezérli.
A pozitív gondolatok idegsejtképződést idézhetnek elő.
Az agyi térképeink növelésére kiválóan alkalmas valamilyen új tudomány elsajátítása, a nyelvtanulás, a társasjáték, a keresztrejtvényfejtés, a tánctanulás és egyáltalán a társas-beszélgetős együttlét.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
Eric Kandel
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a beszélgetéses terápiák neurális változásokat okoznak az agyban, vagyis módosulnak az agyi térképek.
A pszichoterápia során a prefrontális kéreg idegsejtjei működésbe lépnek, a fájdalmas érzelmekért felelős agyterületben viszont csökken az aktivitás.
Biológiai értelemben az energia elterelődik a fájdalmas érzelmekért felelős agyterületekről, és az agy elülső része felé irányítódik.Új idegi kapcsolatok milliói születnek az agy elülső részében, az érzelmi traumához kapcsolódó agyterületet viszont kevesebb energia táplálja, ezért lassan kezd leépülni.
A kutatások tanúsága szerint az agy regenerációs képessége olyan bámulatos, hogy segítségével ki tudjuk javítani a sérüléseket.
A gyermekkori traumák számos felnőttkori, stresszhez kötődő betegséggel összefüggésbe hozhatók.
Egy ilyen esetben a stresszhormonok mennyisége drasztikusan megnő és elpusztítanak egy csomó agysejtet az emlékezésért felelős agyterületen.
Ezt védekező mechanizmusnak nevezik.
Az idegi áramkörök szó szerint kiégnek, hogy ne tudjunk emlékezni és újra átélni bizonyos eseményeket.
De szerencsére az idegsejtek regenerálódnak.
Tehát nemcsak "újrahuzalozni" tudjuk az agyunkat, hanem szó szerint meg is tudjuk újítani.
Ha új dolgokat tapasztalunk, izgatottak, lelkesek vagyunk, vagy elragadtatottságot érzünk az idegsejtképződés természetes módon jelentkezik.
Az emberi test bámulatos erővel rendelkezik, hogy meggyógyítsa, regenerálja önmagát. Ezt a folyamtot az elme vezérli.
A pozitív gondolatok idegsejtképződést idézhetnek elő.
Az agyi térképeink növelésére kiválóan alkalmas valamilyen új tudomány elsajátítása, a nyelvtanulás, a társasjáték, a keresztrejtvényfejtés, a tánctanulás és egyáltalán a társas-beszélgetős együttlét.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
2011. szeptember 1., csütörtök
Az agy képlékenysége
"A gondolkodás nem más, mint a neurokémia gyakorlata."
Deepak Chopra
Miközben a cikket olvasod, az agyad éppen növekszik. Ez a neuroplaszticitás, vagyis az agy képlékenysége.
Minden, ami az érzékszerveiden keresztül hatást gyakorol rád, illetve minden gondolat mikroszkopikus változást idéz elő az agy szerkezetében. A gondolatok fizikai nyomokat hagynak az agyban.
Gondolkodás közben agysejtek /neuronok/ milliói lépnek kapcsolatba egymással és mint a szobrász, úgy formálják az agy anyagát. Az agysejtek közötti kapcsolatot háromdimenziós neurális hálónak nevezik.
A gondolatok hatása
A gondolataink és a tapasztalataink megváltoztatják az agy szerkezetét. Az agy idegsejtek és neurális kapcsolatok folyton változó rendszere.
A változások kiváltói mi magunk vagyunk.
A meditáció megváltoztatja az agyat. Az agyban megnő a prefrontális kéreg sűrűsége. Ehhez a területhez kapcsolódik a koncentráció, a szabad akarat és az együttérzés képessége.
Amikor elképzeljük, hogy a testünk meggyógyul, az agy mikroszkopikus szerkezetében változások mennek végbe.
A vizualizáció során valódi kémiai és strukturális módosulások következnek be az agyban, amely szinte azonnal változást idéz elő a testünkben.
Mennyi idő kell egy új szokás kialakulásához?
A szakirodalom általában 21napot említ. Ha kitartóak vagyunk, új gondolkodásmódot alakíthatunk ki magunknak.
Változtassuk meg a gondolkodásunkat. Az agy reagál a változásra és idővel - ahogy új térképek alakulnak ki -, kevesebb erőfeszítést igényel tőlünk.
Az új viselkedés "behuzalozódik" az agyba, ezért megszokássá válik.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
Deepak Chopra
Miközben a cikket olvasod, az agyad éppen növekszik. Ez a neuroplaszticitás, vagyis az agy képlékenysége.
Minden, ami az érzékszerveiden keresztül hatást gyakorol rád, illetve minden gondolat mikroszkopikus változást idéz elő az agy szerkezetében. A gondolatok fizikai nyomokat hagynak az agyban.
Gondolkodás közben agysejtek /neuronok/ milliói lépnek kapcsolatba egymással és mint a szobrász, úgy formálják az agy anyagát. Az agysejtek közötti kapcsolatot háromdimenziós neurális hálónak nevezik.
A gondolatok hatása
A gondolataink és a tapasztalataink megváltoztatják az agy szerkezetét. Az agy idegsejtek és neurális kapcsolatok folyton változó rendszere.
A változások kiváltói mi magunk vagyunk.
A meditáció megváltoztatja az agyat. Az agyban megnő a prefrontális kéreg sűrűsége. Ehhez a területhez kapcsolódik a koncentráció, a szabad akarat és az együttérzés képessége.
Amikor elképzeljük, hogy a testünk meggyógyul, az agy mikroszkopikus szerkezetében változások mennek végbe.
A vizualizáció során valódi kémiai és strukturális módosulások következnek be az agyban, amely szinte azonnal változást idéz elő a testünkben.
Mennyi idő kell egy új szokás kialakulásához?
A szakirodalom általában 21napot említ. Ha kitartóak vagyunk, új gondolkodásmódot alakíthatunk ki magunknak.
Változtassuk meg a gondolkodásunkat. Az agy reagál a változásra és idővel - ahogy új térképek alakulnak ki -, kevesebb erőfeszítést igényel tőlünk.
Az új viselkedés "behuzalozódik" az agyba, ezért megszokássá válik.
/David R. Hamilton: Az elme gyógyító ereje c. könyve nyomán/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)